ez történt 2009. : Zaza Hassan hastánc szeminárium 2009. március 14.-15.
Zaza Hassan hastánc szeminárium 2009. március 14.-15.
nefer 2009.07.23. 12:06
kb. 4 évvel ezelőtt hallottam
Zaza Hassan "létezéséről"
egy klippet ajánlottak:
és egyből nagy rajongója lettem.
álmom volt, hogy egyszer
eljussak egy workshopjára,
és az álom valósággá vált
az ajánlott video:
végre teljesült az álmom: részese lehettem egy 2*4 órás ws.-nak, és felkérést kaptam, hogy a tiszteletére rendezett vacsorán fellépjek....
készültem és nagyon vártam már a „nagy találkozás” napját
nem vártam semmi különöset, nem volt semmilyen elvárásom, csak jól akartam érezni magam, megismerni a tanítási módszerét, és „igazolást” kapni arról, hogy az e a hastánc, amit én annak tartok – és ha tanulok még ezek mellett az csak „hab a tortán”.
mikor megérkezett, mindenkit nagyon kedvesen üdvözölt, mikor rám nézett megakadt a tekintete – mintha már látott volna valahol.
indította a zenét és elkezdtünk vele együtt táncolni – mintha mindig is nála táncoltam volna – „otthon voltam”.
egy nagyon jó tanár, türelmes, nagyon kedves ember,….nem féltékeny, átadja a tudását, elmagyarázta melyik izom, testrész kell a mozdulat eléréséhez…….., segít, javít,...
a többit nem mesélem, mert dicsekvésnek tűnne….
de talán még annyit:
büszkeséggel tölt el, hogy
Zaza Hassan
egyiptomi hastánc-mestertanár
meghívott
a hastánctanár képző kurzusára...ez azért "kitüntetés", mert csak meghívásos alapon lehet bekerülni erre az oktatásra....
*
az első napi 4 órás ws.után rohanás a szállodába, (tisztálkodás, öltözés, smink, felkapni a fellépő ruhát…)majd a maroccói étterembe, a tiszteletére rendezett vacsora helyszínére, ahol már akkor teltház volt.
egy nagy asztalnál ültek az olasz lányok akik az ország minden részéről érkeztek a ws.-ra, és egy másik ahol Zaza Hassan, továbbá Evelina ( az est szervezője), Izida (Németország), 4 hastáncos lány akik Bulgáriából érkeztek, és én a Dárlingommal ültünk együtt - el sem akartam hinni.
és akkor átfutott az agyamon mi a fontosabb: fellépjek, és szinte semmit nem látok a műsorból, nem élvezhetem a társaságát….
ekkor a Mester Dárlingomat maga mellé ültette, leült velem szemben, és mesélt, mesélt, és kérdezett…
lemondtam a fellépés lehetőségéről.
a nagy Mester: Zaza Hassan
hastáncosok körében: Bulgáriából, Németországból, Olaszországból és
többet jelentett számomra, hogy végig beszélhettem vele az éjszakát, mesélt a családjáról, hitvallásáról, a táncról, a tanításról, az életéről,...rólam, a stúdiómról…. - nézhettem a műsort.....és nem bántam meg hogy így döntöttem.
úgy gondoltam, és gondolom most is attól nem leszek jobb táncos, hogy táncolok ezen az estén (habár óriási megtiszteltetés egy ilyen felkérés)
de jobb tanár, jobb táncos és jobb ember lehetek ha vele beszélgetek…